Üdvözlünk Bájoson

Üdvözlünk a gyönyörű városunkban, amely az Azure tó partján fekszik. Örömmel biztosítjuk számodra az összes szükséges információt, hogy kiélvezhesd Bájos város minden szépségét.

Itt kezdődhet a szöveged. Kattints ide, és kezdheted is az írást. Perspiciatis unde omnis iste natus error sit voluptatem accusantium doloremque laudantium totam rem aperiam eaque ipsa quae ab illo inventore veritatis et quasi architecto beatae vitae dicta sunt explicabo nemo enim ipsam voluptatem quia voluptas sit aspernatur aut odit aut fugit sed quia consequuntur magni.

Itt kezdődhet a szöveged. Kattints ide, és kezdheted is az írást. Ratione voluptatem sequi nesciunt neque porro quisquam est qui dolorem ipsum quia dolor sit amet consectetur adipisci velit sed quia non numquam eius modi tempora incidunt ut labore et dolore magnam aliquam quaerat voluptatem ut enim ad minima veniam quis nostrum exercitationem ullam corporis suscipit laboriosam nisi ut aliquid ex ea commodi consequatur quis autem vel eum iure reprehenderit qui.

Városháza

1013 Budapest, Clark Ádám tér 1.
saririta64@gmail.com
+36-39-751-900

 

Információs központ

Clark Ádám tér 1., 1013 Budapest
saririta64@gmail.com
+36-39-751-900

Szikra és tűz

Egy olyan emberről szeretnék írni, egy olyan embert szeretnék bemutatni a magam szemszögéből, akit már nagyon sokan ismernek, nagyon sokan hallhattak az ÉrdFM-en, nagyopn sokan olvashattak róla az érdi újságban, nagyon sokan találkozhattak vele, amikor a városban, a városért, amikor a nemcsak a csopoprtjában lévő tagoknak szervezett jótékonysági turkálót, 4 éve alapítótagja és adminisztrátora egy rászorulók megsegítésére alakult csoportnak.

Ő Vízvári Jutka. Szeretném, ha ezzel az írással valamicskét "hozzátehetnék" a nőkért, gyerekekért, családokért végzett önkéntes munkájához, annak megismeréséhez.

Mondhatnám azt is, hogy a szegények segítője, a rászorulók támogatója, és sem Ő, sem a csapata semmilyen úgymond fizetésben nem részesül.

Jutka foglalkozik nehéz körülmények között élő családokkal, nehéz körülmények közé született gyerekekkel, volt állami gondozottokkal, és célia az, hogy "megtanítsa", megmutassa azt az utat, módszert, hogy a rászorulók ne féljenek elmondani a problémáikat, pont azoktól ne féljenek akiktől elvileg a segítségre számíthatnak.

Ebben a rendszerben nagyon sokak kezét elengedték, éppen ezért szükség van arra, hogy legyenek csoportok, egyesületek vagy alapítványok, akik az emberekre figyelnek, és nem a helyzetüket elemezgetik, becsmérlik. Sokáig volt a Nyugodt Szív Alapítvány mentora, sok-sok családnak nyújtott segítséget, hogy boldoguljanak a rendszer útvesztőiben.

Jutka akiről én írok követte a családja mintáját, édesanyja, nagymamája példáját elsősorban, akik nemcsak terményekkel segítették a nehéz helyzetben élő asszonyokat, hanem a tapasztalataikat is átadták a gazdálkodás "tudományában, , háziipari szövetkezetet hoztak létre, és iskolát is építettek aq beregi gyerekeknek, és bár a háború után járt a világ, mégis a nehéz körülmények között is naponta főztek a napszámosoknak, és tudom, hogy ő is átélte a szegénységet, igaz ő már nem a birtokon, hanem Budapesten született, de ez a példa kíséri az életét, tudja milyen az, ha nincs, vérében van az ön kéntesség, és igen..büszke arra, hogy a Tomcsányi kastély ma már múzeum, amely kicsit megőrizte családja emlékét, és még több erőt ad neki a saját útjához, és tudom, hogy pont ez a személyes "élmény" is motiválja, hogy segítsen másokon.

Azért is példaértékű, mert nem a miértekre kiváncsi, nem a hátterekre, nem beleavatkozni akar, hanem segítséget nyújtani , és valamiféle perspektívát mutatni, állítani arra, először apró adományokkal, akár élelemmel segítsen a bajbajutottakon, aztán lehetőségeket akár munkára, akár picivel jobb körülményekre, mert az én jelöltem, aki egyben a barátnőm is, arra is figyelmet fordít, hogy megkérdezze ezeket a bajba jutott embereket, hogy egyáltalán hogyan érzik magukat, és segít abban, hogy embernek érezzék magukat, és akár a lehetetlen körülményeket, élethelyzeteket is átvészeljék.Már két ízben volt a Családháló díj jelöltje, ahol elismerték már a munkáját.

Természetesen mindenkiben kialakult egy kép róla, sokan ismerik kívülről belülről, amolyan "tyúkanyója" sokaknak, a melegszívű, derék "nénikének" látják, tartják, akár a mesében.

Én úgy gondolom, hogy nem kell, hogy értsen ehhez a munkához, nem kell,hogy papírja legyen róla, de tudom, hogy fel van készülve rá, éppen ezért megy a munka már 4 éve.

Olyan emberekért, olyan családokért, akik tulajdonképpen már senkit sem érdekelnek, lemondtak róluk legszívesebben "eltüntetnék" őket, lásd pl. a fogyatékosokat, hajléktalanokat, nélkülözőket, hogy ne zavarják a "nyugalmat".

Úgy gondolom hatalmas dolog az, ha valaki ezeket az embereket is felkarolja, tárgyakkal, lehetőségekkel, beszélgetésekkel segít rajtuk, ezzel képes megváltoztatni ha nem is az életüket, de akár a hozzáállásukat.

Persze -persze tudom, hogy nagyon sok hasonló csoport van, nagyon sok hasonló mentalitású ember, és tudom, hogy nincsen etalon amivel a munkájukat mérni lehetne... De én úgy gondolom, hogy a jelöltem, a barátnőm azért érdemes említésre, mert sok olyan ember, sok olyan család mellett áll, akik valamiért elveszítették a jogaikat, akiknek elengedték a kezét, sokszor bántják, cseszegetik, kirekesztik őket, fülüket farkukat behúzva széttárják a karjukat, mielőtt még mélyebbre löknék őket.

Sajnos ebben a világban szegénynek lenni bűn, ő is, és én is úgy látom, hogy a rendszer "mellényt" ad ránk, hogy azért lássanak minket az út szélén, de nem azért hogy el ne gázoljanak, hanem azért, hogy megmutassák, ha nem leszel elég "ügyes", Te is ide kerülsz.

Pont ennek az elkerülése érdekében alakult ez a csoport, és teszi benne a dolgát az én barátnőm.

Megpróbálnak segíteni abban, hogy kicsit helyreálljon a rend az ember, a családok életében, ne érezzenek állandó fenyegetettséget, megaláztatást, nem tartják számon hány embernek segítettek, nem készítenek statisztikákat, már tudják hogy a szegényeknek ettől nem lesz jobb, viszont megpróbálják felhívni a figyelmet arra hogy minden ember esendő, és a szegény ember is lehet megbecsült, végtelenül toleráns.

Azt is tudom, hogy sok olyan csoportosulás van, aki kicsit "kihasználja" a szegények helyzetét, mondhatnám azt is, hogy üzletel, de hála az égnek ez a csoport nem ilyen, talán éppen ezért nyerte el az emberek bizalmát és támogatását, hisz Jutka elkötelezettségében, s felelőssége által lett népszerűvé, és remélem, hogy az írásom által még inkább kinövi a virtuális teret, tudom, hogy nem ez lesz az első cikk, a amit róla írnak.......és én nem vagyok újságíró, de....

Én azt gondolom, hogy Jutka eltökéltsége, a segítő szándéka nagyon fontos, hogy érzelmileg is hatást gyakorol az emberekre, átéli a dolgokat, nem hős, de mégis van személyes kisugárzása, amelyeket másoknak átad, és én úgy gondolom munkája van mindenki számára.

Csoportja, az Érd és környéke Rászorulók megsegítése 4 éve hátrányos helyzetű embereket, rászorulókat segít és támogat rendszeresen, és karácsony előtt indul a Cipősdoboznyi Szeretet csoportja már az idén negyedik éve, 100-120 kisgíyerek ünnepét varázsolva szebbé, sok adomány érkezik, és bízom benne, ha elolvassák ezt a "cikket" segítenek neki(k) abban, hogy kaphasson egy állandó helyet, hogy tovább segíthessen.

Igen kellene ez a hely, és kellenének azok az emberek, akik hasonlóképpen szociálisan érzékenyek, és segítőkészek.... És remélem, ha meglesz ez a hely, akkor ott nem fog előfordulni az , hogy valaki szemétlerakónak, fogja használni ezt.

....mert felajánlani használhatatlan dolgokat, akár romlott ételt... Ez számomra annyit tesz mint "hülyének", semmibe nézni a szegényeket és "hülyének" nézni segítőket, a csoportvezetőit, a csoport aktivistáit, semmibe nézni a munkájukat.

Remélem hogy az a hely igazi kis kincstár lesz, és nem lomtár.

Én azt gondolom hogy ami használhatatlan, nem szabad tovább adni, hanem egyszerűen ki kell dobni.

Mert nagyon nagyon jó dolog az, hogy ő és a csapata tesz másokért, de csak akkor ér ez az egész valamit, ha az adományozással, magával az adománnyal megőrizheti a szegény ember méltóságát, és a gyerkőcök is különlegesnek érezhetik magukat.....Minden hónapban keresik és megjutalmazzák a jól teljesítő gyerkőcöket, és rajzpályázatot írtak ki, hogy a kreatív gyerekek is megmutathassák mit tudnak, figyelmet kaphassanak. A Fogadj örökbe egy tehetséges gyereket pedig egy újabb kitérő a Jutka életében, mint ahogy egy rászoruló gyermek nyaralásának támogatása is, és a tehetség gondozás megmaradt a mai napig, kíséri a gyerekek életét az éppen adott "kampányokon" felül is.

Hála az égnek van sok tehetséghes kisgyermek is, akikről a rendszer nem vesz tudomást, illetve "nem tudnak velük mit kezdeni".

Én nagyon szeretném, a lelkesedés megmaradna, és segítenének csoportnak.

És szeretném, ha Jutkát is megismernék még többen, mint embert, és egyre többen csatlakoznának a csoportjához, azok akik hasonlóképpen gondolkoznak, ebben a nehéz, de örömteli munkában mellette állnának.

Én nagyon szeretném, ha Vízvári Jutka, ha a barátnőm munkáját, személyét az írásom által talán még többen meg fogják ismerni, még többen, mint ahányan már eddig ismerik..... Én azért tartom érdemesnek erre, mert ő valóban segíteni akar, na, nem ész nélkül, hanem először tájékozódva, mi valójában a teendő, mire volna szükség ott akiket éppen támogatna.

Hozhatnék megannyi példát a tevékenységéből, nagy műtéten átesett anyukádról, egyedül maradt apáról, este otthon nélkül maradt családról, téli időben tüzelő, vagy tűzhely nélkül marad családról, anyaotthonba kényszerülő, és egyéb krízis helyzetekről, amelyeket sikerült megoldania, "eloltotta" a nagy tüzet, de megpattintotta a talpraállás szikráját... És ez így megy nap mint nap, immáron 4 éve...viszont az írásom nem a magasztalásáról szól, hanem az emberi értékekről, az Ő értékéről.

Tudom hogy nem ő az egyetlen, nem is az első, és nem is az utolsó, aki ilyen munkát végez, de érdemes arra, hogy méltassam.....

...és az is biztos, nem véletlenül írtam róla, nem véletlenül róla írtam.... Megemelem a nem létező kalapomat munkájáért, és minden tiszteletem az övé és a csapatáé.

Én úgy gondolom, jó gondolat volt megírnom ezt, szabadon, és teljes meggyőződésből, egy olyan emberről, aki felelősséggel és lelkiismeretesen tesz másokért, megtanítja az embereket arra, hogy meg tudják védeni magukat, ne feltartott kézzel álljanak a hivatalokban és a nehéz helyzetben, hanem Igenis merjenek vissza lőni, ha szükséges, és érezzék, hogy nincsenek egyedül

... Mert ők is emberek....és én úgy gondolom ennek hangot kellett adnom nekem is.

Úgy érzem ezzel azért én is "csináltam" valamit

.... Hacsak keveset, de akkor is.....

Kovács Rita

HarmoNet írók a nőkért-2019


Szikra és tűz

Egy olyan emberről szeretnék írni, egy olyan embert szeretnék bemutatni a magam szemszögéből, akit már nagyon sokan ismernek, nagyon sokan hallhattak az ÉrdFM-en, nagyopn sokan olvashattak róla az érdi újságban, nagyon sokan találkozhattak vele, amikor a városban, a városért, amikor a nemcsak a csopoprtjában lévő tagoknak szervezett jótékonysági turkálót, 4 éve alapítótagja és adminisztrátora egy rászorulók megsegítésére alakult csoportnak.

Ő Vízvári Jutka. Szeretném, ha ezzel az írással valamicskét "hozzátehetnék" a nőkért, gyerekekért, családokért végzett önkéntes munkájához, annak megismeréséhez.

Mondhatnám azt is, hogy a szegények segítője, a rászorulók támogatója, és sem Ő, sem a csapata semmilyen úgymond fizetésben nem részesül.

Jutka foglalkozik nehéz körülmények között élő családokkal, nehéz körülmények közé született gyerekekkel, volt állami gondozottokkal, és célia az, hogy "megtanítsa", megmutassa azt az utat, módszert, hogy a rászorulók ne féljenek elmondani a problémáikat, pont azoktól ne féljenek akiktől elvileg a segítségre számíthatnak.

Ebben a rendszerben nagyon sokak kezét elengedték, éppen ezért szükség van arra, hogy legyenek csoportok, egyesületek vagy alapítványok, akik az emberekre figyelnek, és nem a helyzetüket elemezgetik, becsmérlik. Sokáig volt a Nyugodt Szív Alapítvány mentora, sok-sok családnak nyújtott segítséget, hogy boldoguljanak a rendszer útvesztőiben.

Jutka akiről én írok követte a családja mintáját, édesanyja, nagymamája példáját elsősorban, akik nemcsak terményekkel segítették a nehéz helyzetben élő asszonyokat, hanem a tapasztalataikat is átadták a gazdálkodás "tudományában, , háziipari szövetkezetet hoztak létre, és iskolát is építettek aq beregi gyerekeknek, és bár a háború után járt a világ, mégis a nehéz körülmények között is naponta főztek a napszámosoknak, és tudom, hogy ő is átélte a szegénységet, igaz ő már nem a birtokon, hanem Budapesten született, de ez a példa kíséri az életét, tudja milyen az, ha nincs, vérében van az ön kéntesség, és igen..büszke arra, hogy a Tomcsányi kastély ma már múzeum, amely kicsit megőrizte családja emlékét, és még több erőt ad neki a saját útjához, és tudom, hogy pont ez a személyes "élmény" is motiválja, hogy segítsen másokon.

Azért is példaértékű, mert nem a miértekre kiváncsi, nem a hátterekre, nem beleavatkozni akar, hanem segítséget nyújtani , és valamiféle perspektívát mutatni, állítani arra, először apró adományokkal, akár élelemmel segítsen a bajbajutottakon, aztán lehetőségeket akár munkára, akár picivel jobb körülményekre, mert az én jelöltem, aki egyben a barátnőm is, arra is figyelmet fordít, hogy megkérdezze ezeket a bajba jutott embereket, hogy egyáltalán hogyan érzik magukat, és segít abban, hogy embernek érezzék magukat, és akár a lehetetlen körülményeket, élethelyzeteket is átvészeljék.Már két ízben volt a Családháló díj jelöltje, ahol elismerték már a munkáját.

Természetesen mindenkiben kialakult egy kép róla, sokan ismerik kívülről belülről, amolyan "tyúkanyója" sokaknak, a melegszívű, derék "nénikének" látják, tartják, akár a mesében.

Én úgy gondolom, hogy nem kell, hogy értsen ehhez a munkához, nem kell,hogy papírja legyen róla, de tudom, hogy fel van készülve rá, éppen ezért megy a munka már 4 éve.

Olyan emberekért, olyan családokért, akik tulajdonképpen már senkit sem érdekelnek, lemondtak róluk legszívesebben "eltüntetnék" őket, lásd pl. a fogyatékosokat, hajléktalanokat, nélkülözőket, hogy ne zavarják a "nyugalmat".

Úgy gondolom hatalmas dolog az, ha valaki ezeket az embereket is felkarolja, tárgyakkal, lehetőségekkel, beszélgetésekkel segít rajtuk, ezzel képes megváltoztatni ha nem is az életüket, de akár a hozzáállásukat.

Persze -persze tudom, hogy nagyon sok hasonló csoport van, nagyon sok hasonló mentalitású ember, és tudom, hogy nincsen etalon amivel a munkájukat mérni lehetne... De én úgy gondolom, hogy a jelöltem, a barátnőm azért érdemes említésre, mert sok olyan ember, sok olyan család mellett áll, akik valamiért elveszítették a jogaikat, akiknek elengedték a kezét, sokszor bántják, cseszegetik, kirekesztik őket, fülüket farkukat behúzva széttárják a karjukat, mielőtt még mélyebbre löknék őket.

Sajnos ebben a világban szegénynek lenni bűn, ő is, és én is úgy látom, hogy a rendszer "mellényt" ad ránk, hogy azért lássanak minket az út szélén, de nem azért hogy el ne gázoljanak, hanem azért, hogy megmutassák, ha nem leszel elég "ügyes", Te is ide kerülsz.

Pont ennek az elkerülése érdekében alakult ez a csoport, és teszi benne a dolgát az én barátnőm.

Megpróbálnak segíteni abban, hogy kicsit helyreálljon a rend az ember, a családok életében, ne érezzenek állandó fenyegetettséget, megaláztatást, nem tartják számon hány embernek segítettek, nem készítenek statisztikákat, már tudják hogy a szegényeknek ettől nem lesz jobb, viszont megpróbálják felhívni a figyelmet arra hogy minden ember esendő, és a szegény ember is lehet megbecsült, végtelenül toleráns.

Azt is tudom, hogy sok olyan csoportosulás van, aki kicsit "kihasználja" a szegények helyzetét, mondhatnám azt is, hogy üzletel, de hála az égnek ez a csoport nem ilyen, talán éppen ezért nyerte el az emberek bizalmát és támogatását, hisz Jutka elkötelezettségében, s felelőssége által lett népszerűvé, és remélem, hogy az írásom által még inkább kinövi a virtuális teret, tudom, hogy nem ez lesz az első cikk, a amit róla írnak.......és én nem vagyok újságíró, de....

Én azt gondolom, hogy Jutka eltökéltsége, a segítő szándéka nagyon fontos, hogy érzelmileg is hatást gyakorol az emberekre, átéli a dolgokat, nem hős, de mégis van személyes kisugárzása, amelyeket másoknak átad, és én úgy gondolom munkája van mindenki számára.

Csoportja, az Érd és környéke Rászorulók megsegítése 4 éve hátrányos helyzetű embereket, rászorulókat segít és támogat rendszeresen, és karácsony előtt indul a Cipősdoboznyi Szeretet csoportja már az idén negyedik éve, 100-120 kisgíyerek ünnepét varázsolva szebbé, sok adomány érkezik, és bízom benne, ha elolvassák ezt a "cikket" segítenek neki(k) abban, hogy kaphasson egy állandó helyet, hogy tovább segíthessen.

Igen kellene ez a hely, és kellenének azok az emberek, akik hasonlóképpen szociálisan érzékenyek, és segítőkészek.... És remélem, ha meglesz ez a hely, akkor ott nem fog előfordulni az , hogy valaki szemétlerakónak, fogja használni ezt.

....mert felajánlani használhatatlan dolgokat, akár romlott ételt... Ez számomra annyit tesz mint "hülyének", semmibe nézni a szegényeket és "hülyének" nézni segítőket, a csoportvezetőit, a csoport aktivistáit, semmibe nézni a munkájukat.

Remélem hogy az a hely igazi kis kincstár lesz, és nem lomtár.

Én azt gondolom hogy ami használhatatlan, nem szabad tovább adni, hanem egyszerűen ki kell dobni.

Mert nagyon nagyon jó dolog az, hogy ő és a csapata tesz másokért, de csak akkor ér ez az egész valamit, ha az adományozással, magával az adománnyal megőrizheti a szegény ember méltóságát, és a gyerkőcök is különlegesnek érezhetik magukat.....Minden hónapban keresik és megjutalmazzák a jól teljesítő gyerkőcöket, és rajzpályázatot írtak ki, hogy a kreatív gyerekek is megmutathassák mit tudnak, figyelmet kaphassanak. A Fogadj örökbe egy tehetséges gyereket pedig egy újabb kitérő a Jutka életében, mint ahogy egy rászoruló gyermek nyaralásának támogatása is, és a tehetség gondozás megmaradt a mai napig, kíséri a gyerekek életét az éppen adott "kampányokon" felül is.

Hála az égnek van sok tehetséghes kisgyermek is, akikről a rendszer nem vesz tudomást, illetve "nem tudnak velük mit kezdeni".

Én nagyon szeretném, a lelkesedés megmaradna, és segítenének csoportnak.

És szeretném, ha Jutkát is megismernék még többen, mint embert, és egyre többen csatlakoznának a csoportjához, azok akik hasonlóképpen gondolkoznak, ebben a nehéz, de örömteli munkában mellette állnának.

Én nagyon szeretném, ha Vízvári Jutka, ha a barátnőm munkáját, személyét az írásom által talán még többen meg fogják ismerni, még többen, mint ahányan már eddig ismerik..... Én azért tartom érdemesnek erre, mert ő valóban segíteni akar, na, nem ész nélkül, hanem először tájékozódva, mi valójában a teendő, mire volna szükség ott akiket éppen támogatna.

Hozhatnék megannyi példát a tevékenységéből, nagy műtéten átesett anyukádról, egyedül maradt apáról, este otthon nélkül maradt családról, téli időben tüzelő, vagy tűzhely nélkül marad családról, anyaotthonba kényszerülő, és egyéb krízis helyzetekről, amelyeket sikerült megoldania, "eloltotta" a nagy tüzet, de megpattintotta a talpraállás szikráját... És ez így megy nap mint nap, immáron 4 éve...viszont az írásom nem a magasztalásáról szól, hanem az emberi értékekről, az Ő értékéről.

Tudom hogy nem ő az egyetlen, nem is az első, és nem is az utolsó, aki ilyen munkát végez, de érdemes arra, hogy méltassam.....

...és az is biztos, nem véletlenül írtam róla, nem véletlenül róla írtam.... Megemelem a nem létező kalapomat munkájáért, és minden tiszteletem az övé és a csapatáé.

Én úgy gondolom, jó gondolat volt megírnom ezt, szabadon, és teljes meggyőződésből, egy olyan emberről, aki felelősséggel és lelkiismeretesen tesz másokért, megtanítja az embereket arra, hogy meg tudják védeni magukat, ne feltartott kézzel álljanak a hivatalokban és a nehéz helyzetben, hanem Igenis merjenek vissza lőni, ha szükséges, és érezzék, hogy nincsenek egyedül

... Mert ők is emberek....és én úgy gondolom ennek hangot kellett adnom nekem is.

Úgy érzem ezzel azért én is "csináltam" valamit

.... Hacsak keveset, de akkor is.....

Kovács Rita

HarmoNet írók a nőkért-2019